Leírás
Rabinovszky Máriusz (Budapest 1895 - Budapest, 1953) művészettörténész, kritikus. A budapesti egyetemen Pasteiner Gyula, Berlinben Goldschmidt, Münchenben Wölfflin tanítványa. A Neues Politisches Volksblatt munkatársa, az Ars Una, a Nyugat, a Magyar Grafika és még számos más lap kritikusa, több jelentős könyv szerzője. 1948-tól haláláig a Magyar Képzőművészeti Főiskola művészettörténész professzora, a Magyar Művészettörténeti Munkaközösség egyik életrehívója, a korszak egyik legjelentősebb progresszív művészetkritikusa és kutatója. Válogatott tanulmányai Két korszak határán címmel 1965-ben jelentek meg (Budapest, Corvina, szerk.: Dávid Katalin).
A hagyaték 1910-53 között gyakorlatilag felöleli Rabinovszky egész életpályáját. Tartalmazza 1948-ban írott önéletrajzát, tbk. Moholy-Nagy László, Beck Ö. Fülöp, Czóbel Béla, Vaszary János, Bernáth Aurél, Pátzay Pál, Móricz Zsigmond, Kmetty János, Rippl-Rónai József, Egry József, Szőnyi István leveleit, 1912-16 közötti naplóit, Esztétikai alapelvek c. 1916-os művének kéziratát (64/53), 1920-45 közötti filozófiai, esztétikai, teológiai, művészettörténeti jegyzeteit, előadásvázlatait, kéziratban maradt tanulmányait, köztük olyan nagyobb terjedelmű írásokat, mint, A francia festészet kialakulása a 19. sz. első felében (64/196), A tizenkilencedik század festészetének kialakulása (64/197), 1945-53 közötti cikkeit, előadásait, interjúit, megjelent tanulmányainak 1950 körül készült jegyzékét, (64/37), könyvtárának jegyzékét (64/198), egyetemi jegyzeteit, a Képzőművészeti Főiskolán tartott előadásainak óravázlatait, irodalmi (drámai és regény) kísérleteit, az 1948-49 közötti évekből az MKP kulturális munkabizottságának, 1950-52 között a Művészettörténeti Munkaközösség dokumentumait, saját cikkei újságkivágatait, különlenyomatait, aprónyomtatványokat, művészeti tárgyú üvegnegatívokat, ABC rendbe rendezett cédulaanyagot, kliséket, valamint 1 doboz leltározatlan jegyzetanyagot és oktatási témavázlatot. A hagyaték nagyon fontos forrás az 1920-53 közötti évek magyar képzőművészete, kritikája, valamint a művészettörténet tudománytörténete szempontjából.