Válogatás az Adattár gyűjteményéből

Adattárunk Josef Fischer hagyatékát a 121-es fondszám alatt őrzi. Josef Fischer bátyja, a híres erdélyi fényképész, Emil Fischer (1873–1965) nagyszebeni műtermében dolgozott. (Emil felvételeinek jelentős része utóbb a nagyszebeni Brukenthal Museumba került). A hagyatékban számos, erdélyi műemléket megörökítő üvegnegatív található. Ezt egészíti ki az a gondosan összeállított és feliratozott fényképalbum (Ungarische Schlösser und Trachten), amelynek papírképei részben ezek alapján készültek. Galériánkban Josef Fischer üvegnegatívjaiból mutatunk be egy bővebb válogatást, elsősorban templomokról, várakról és kastélyokról készült korabeli felvételeket és látképeket.

Gyűjteményünkben az MKCS-C-I-169-es fond Elek Artúr író, művészettörténész, kritikus, a Nyugat főmunkatársa (1876–1944), Petrovics Elek művészettörténész, művészeti író, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója (1873–1945) és mások (pl. Osvát Ernő, a Nyugat szerkesztője, 1877–1929) számára írt képeslapokat tartalmaz. A levélírók között található többek között Beck Ö. Fülöp, Fenyő Miksa, Fülep Lajos, Hoffmann Edith, Iványi Grünwald Béla, Nagy Sándor, Nemes Lampérth József, Perlott Csaba Vilmos, Petrovics Elek, Szentiványi Gyula, Réti István és Vedres Márk.

Adattárunk Róth Miksa üvegfestő hagyatékát az MKCS-C-I-58-as fondszám alatt őrzi. Róth Miksa (Pest, 1865–Budapest, 1944) üvegfestő és üvegmozaik-készítő számos jelentős építkezés díszítő munkálataiban vállalt szerepet. A változatos anyagban többek között díszoklevelek, tervek, a műveiről készült fényképek és üvegnegatívok, levelek, valamint a munkásságával kapcsolatos újságcikkek találhatók.

Gyűjteményünk őrzi Rózsaffy Dezső festő és művészeti író (1877–1937) hagyatékát (MKCS-C-I-13). Galériánkban a fond fényképei és reprodukciói közül mutatunk be egy válogatást. A felvételeken magyar művészek (festők, szobrászok, iparművészek) alkotásai láthatók. A galéria a képeket a művészek neve szerint, abc rendben tartalmazza.

A Művészettörténet Intézet Adattára őrzi Kövesházi Kalmár Elza hagyatékát (MKCS-C-I-164), amely átfogó képet nyújt az életműről. A szobrászművész (Bécs, 1876 – Budapest, 1956) a szecesszió, majd az art deco egyik jelentős hazai képviselője volt. A hagyatékon belül rendkívül gazdag a fényképanyag, amely a művész megvalósult vagy tervezett műveit, az alkotás folyamatát, valamint családját (köztük lányát, Kövesházi Kalmár Ágnes mozdulatművészt) is dokumentálja. A galéria e fényképekből, valamint a hagyatékban őrzött képeslapokból mutat be egy válogatást.

A Művészettörténet Intézet Adattárában, Genthon István művészettörténész hagyatékában (MDK-C-I-36) számos, Rippl-Rónai József festőművészre (1861, Kaposvár–1927, Kaposvár) vonatkozó dokumentum található. A galériában ezek közül a Rippl-Rónai levelezését tartalmazó cédulákat mutatjuk be, amelyeket Genthon István állított össze. A levelek időrendben követik egymást, kiegészülve a művész életrajzára vonatkozó adatokkal.

A Művészettörténet Intézet Adattárában, Genthon István művészettörténész hagyatékában (MDK-C-I-36) számos, Rippl-Rónai József festőművészre (Kaposvár, 1861 – Kaposvár, 1927) vonatkozó anyagot őrzünk. A galériában ezúttal a Rippl-Rónai József műveit tartalmazó cédulákat – vagyis egy Rippl-Rónai oeuvre-katalógust – mutatunk be, amely Genthon István gyűjtése.

Kaesz Gyula belsőépítész, bútortervező, művészeti író és tanár (Budapest, 1897 – Budapest, 1967) hagyatékát (MDK-C-I-32) a Művészettörténeti Intézet Adattára őrzi. Galériánkban ebből a sokrétű anyagból mutatunk be egy válogatást, amely egyaránt tartalmaz a művész munkásságára, illetve az Iparművészeti Iskola (később Főiskola) működésére vonatkozó dokumentumokat, valamint tervrajzokat és vázlatokat.