Leírás
MKI-C-I-191 fondban lévő irat alapján: 1965-ben az MTA Művészettörténeti Bizottsága, a Művelődésügyi Minisztérium jóváhagyásával az országos távlati kutatási tervben központi feladattá tette a művészettörténeti összefoglaló munka (kézikönyv) létrehozását, melynek érdekében koordinálni kellett a különböző művészettörténeti kutatóhelyek munkáját, tevékenységét, tudományos tervét. E koordináló munkával, a kézikönyv előkészítésével a Magyar Nemzeti Galériát bízták meg. A munka nem kezdődött el, és a Magyar Nemzeti Galéria 1968-ban hivatalosan bejelentette, hogy a feladatot nem vállalhatja, mivel profiljába és feladatkörébe sem illeszkedik, ahogy egyik intézményébe sem. Az alapító okirata szerint, részben ezért hozták létre 1969. május 1-én a Művészettörténeti Kutató Csoportot, melynek munkája egyik legfontosabb része lett az összefoglaló munka megírása. 1970. november elején volt a szintézis-kötetek szerkesztőbizottságának első ülése, amely jóváhagyta a periódusonként felállítandó munkacsoportokat (melyek nem azonosak a kötetekkel). Kutatócsoportonként volt egy vezető, egy megbízott a Kutató Csoport részéről, valamint három-hat tag. Munkacsoportok: 1.) kezdetektől a 12. század végéig, 2.) 13. század, 3.) 14. század és 15. század első fele, 4.) 15. század második fele és a 16. század, 5.) 17-18. század, 6.) 18. század vége és a 19. század eleje, 7.) 19. század, 8.) 19. század vége és a 20. század eleje, 9.) két világháború közötti időszak, 10.) 1945 utáni időszak. 1971-re tervezték a szinopszisok elkészítését módszertannal, szerkezeti vázlattal, periodizációval, ezeket szakmai viták követték. 1972-ben történt a terjedelem kialakítása, és az anyaggyűjtés, megírás, szerkesztés ütemének megtervezése. (A több fondban megtalálható iratanyag alapján az 1970-es és 1980-as évek során folyamatosan zajlottak a viták, levelezések, a szervezőmunka, a kéziratok gyűjtése, a hiányok pótlása kutatómunkával. A tervezett nyolc kötetből végül négy jelent meg, az Akadémiai Kiadónál mindegyik külön képkötettel: Magyarországi művészet 1300-1470 körül, 1987, a sorozat 2. kötete; Magyar Művészet 1890-1919, 1981, a sorozat 6. kötete; Magyar Művészet 1919-1945, 1985. A sorozat 5. kötete az Osiris kiadónál jelent meg két részben: Magyar művészet a 19.században. Építészet és iparművészet. Szerk.: Sisa József szerk. 2013; Képzőművészet. Szerk.: Király Erzsébet - Papp Júlia 2018.).
A fondban számos gépelt kézirat található a kézikönyv köteteihez, illetve vegyes iratanyag mindegyik munkacsoporthoz, és az egész vállalkozáshoz kapcsolódóan. Az iratanyag nagy része az egyes munkacsoportok feljegyzéseit, jelentéseit, levelezését szakmai vitaülésekről, megbeszélésekről, valamint az egyes korszakok szinopszisait és tervezeteit, szerkezeti vázlatait, beszámolóit (pl. tanulmányutakról), és rövid, áttekintő tanulmányokat tartalmaz az egyes művészeti ágak, időszakok feldolgozásához az 1971-1978 közötti időszakból, a tíz munkacsoport felelőseinek megnevezésével együtt. Az egyes munkacsoportok megbízásos munkaszerződései tanulmányokra, a kézikönyvbe, az Ars Hungarica-ba, és egyéb kiadványokhoz, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb munkálatokhoz (szerkesztés, fotózás, fordítás, kutatómunka), különféle munkaügyi iratok, költségvetési tervezetek, levelezések, éves jelentések az 1971-1990 közötti időszakból.
A dokumentumok egy része az egyes kézikönyv kötetek kutatómunkájához, főként az addig feldolgozatlan területekhez kapcsolódik, levelezések, kiadvány- és kiállítás tervek formájában, mint a Magyar falusi templomok (1979), az Árpád-kori kőfaragványok (1978), a romantika kiállítás ötlete 1977-ben (amely megvalósult: Művészet Magyarországon 1830-1870 között címen) több intézet összefogásával (Magyar Nemzeti Galéria, Kutató Csoport, Iparművészeti Múzeum). Ahogy a magyar művészet a két világháború közötti időszakáról szóló konferencia (MÉ klny. 1973), vagy a Pécsi Modern Képtár Magyar Aktivisták kiállításának anyaga, megbeszélések, jegyzőkönyvek, a kiállítás forgatókönyve, a katalógusa fejezeteinek rövid leírása (Gellér Katalin, Pogány Frigyes, Pogány Ö Gábor, Kontha Sándor, Major Máté, Vayer Lajos, Németh Lajos, Körner Éva, Tímár Árpád).
A kézikönyvhöz kapcsolódó iratanyag egy része az Akadémiai Kiadóval folytatott levelezés az 1980-as évek során, illetve egyéb iratok, mint a szerzői honoráriumok kifizetése, teljesítésigazolások, jóváhagyások, terjesztői ügyek, ütemezések, valamint egy általános szerződés 1977-ben a nyolc kiadandó kötetre vonatkozóan, és az 1989-es zárójelentés a vállalkozásról. 1990 utánról néhány szórvány iratanyag maradt fenn: Rózsa György állásfoglalása a kutatási koncepciók és az öt éves kutatási ciklusok kapcsán (1991), a kandidátusi ügyek miatti szakbizottásági ülésről (1992), a Budapesti Műszaki Egyetem tudományos minősítő bizottságának üléséről a műemlékvédelem besorolása kapcsán, Sisa József kandidátusi védésének jegyzőkönyve.
A kézikönyv munkacsoportjainak néhány gépelt kézirata is a fond része, témák szerint: Csernyánszky Márta (textilművészt a 14. századtól 1526-ig), H. Kolba Judit (14. századi gótikus ötvösség technikai problémái), Marosi Ernő (művészet a 14. században és a 15. század első két harmadában), Prokopp Mária (gótikus falfestészet stíluskérdései), Zentai Loránd (későgótikus miniatúrafestészet, kolostori kódexfestészet, pozsonyi kódexek), Geskó Judit (főúri méltóságviselők és birtokaik, családfákkal 1350-1400, 1400-1450, és főúri mecénások a 14. század első felében, családfák, birtokok), Szmodisné Eszláry Éva (falképek, 1400-1450, Internacionális gótika a falképfestészeteben), Gedai István (gótika az éremművészetben), Valló Arisztid ( J. F. Mődlhammer építőmester az Esterházyak szolgálatában), Tirnitz József (Soproni művészek, mesteremberek).
