Leírás
A fondban főként a Művészettörténeti Kutató Csoport (1991-től a MTA Művészettörténeti Kutatóintézet) kiadványaihoz beérkezett kéziratok, forrásanyagok, összefoglalások (például művészeti múzeumok, numizmatika témában), előadások, és egyéb tudományos iratok, fordítások találhatók. Az első, kb. 1962-ből Bogyay Tamás és Klaniczay Tibor opponensi véleménye Garas Klára Franz Anton Maulbertsch című doktori értekezéséről. Egy 1971-es munkajelentés egyes múzeumok (IMM, MNG, SZM, MNM, Országos Képtár–SZM, Hopp Ferenc Múzeum, Fővárosi Képtár, BTM, Történelmi Képcsarnok) kiállításait és a velük kapcsolatos bibliográfiát tárgyalja. Az iratanyagban található Dévényi Tamás és Ferkai András 1976-os TDK dolgozatának kézirata, térképekkel, mutatókkal Budapest modern építészete 1871-1976 címmel. A Művészet Magyarországon 1780-1830 című, 1980-ban rendezett kiállításhoz kapcsolódó katalógus 55 darab képtáblája papíron, beszámozva vannak az egyik szerkesztő, Galavics Géza elrendezésében. Egy 1985-ös, nyertes OTKA pályázat, A magyar művészettörténet-tudomány és művészeti kritika története, melyhez egy tervezet és a későbbi szerződés is megmaradt. Tirnitz József gyűjtésében található az iratok között Sopron szabad királyi városa tanácsának iratai, jegyzékek a 18. századból, és az ehhez kapcsolódó 1986-os levelezés Szabolcsi Hedviggel.
Kéziratok, fotók, valamint Marosi Ernő és Rácz Árpád levelezése a Rubicon folyóirat tematikus száma A műalkotás, mint történelmi forrás kapcsán. A Kutatóintézet vállalta egy egész szám megírását 1995-ben, ami végül meghiúsult. A szerzők: Marosi Ernő, Jékely Zsombor, Végh János, Kerny Terézia, Galavics Géza, Dávid Ferenc, Tímár Árpád, Szabó Júlia, Bernáth Mária, Gellér Katalin voltak, a tanulmányok egy része végül máshol jelent meg.
Az iratanyagban van még a gyulafehérvári Batthyáneum kódexeinek tételszerű leírása, bibliográfiával, névmutatóval, valamint Sármány Ilonához köthető két interjú kézirata (kérdező: Gulyás Gyula, akiket kérdez: Kurucz D. István festőművész, Farkas Aladár szobrászművész).
Cennerné Wilhelmb Gizella: A Zrínyiek ikonográfiája című kézirata, melyet a Balassi Kiadó Galavics Gézának küldött el lektorálásra. A könyv a szerző halála után jelent meg, 1996-ban, az iratok közt vannak a jegyzetek, anyaggyűjtés, a Zrínyi családhoz kapcsolódó anyagok, fotók, eredeti dokumentumok, fénymásolatai stb.
A fond nagyobb részében kéziratok találhatóak. A Művészettörténeti Dokumentációs Központ Forráskiadványaihoz készültek a középkor művészetével foglalkozó kutatások tanulmányai, Marosi Ernőtől, illetve az ezzel foglalkozó kutatócsoporttól (zsámbéki kolostorromok, jáki apátsági templommal kapcsolatos műemlékvédelmi problémák) és az Árpádkori Kőfaragványok kiállításának kőzettani feldolgozása (BME, Ásvány- és Földtani Tanszék). A középkori tematikához köthető Eisler János a 14. századi szobrászatról írt néhány tanulmánya, Zentai Loránd: Gótikus könyvfestészet a 14. században, vagy a Magyar szentek liturgikus tisztelete a középkor folyamán (n.n.) is. További kéziratok:
Házy Alajos: Az ősnemes Vezekényi nemzetségből származott cziráki és dénesfalvai Cziráky grófi család krónikája; Rónay Mária: A magyar műkritika és művészeti irodalom lexikona; Virág László: A 19. század magyar zenéje, függelékében kottákkal Orazio Vecchitől; Hajnóczi Gábor: Adalékok a zirci apátság könyv- és műgyűjtő tevékenységének történetéhez a 18. század végén és a 19. század elején, a kézirathoz lektori vélemény Zádor Annától. Karádi Éva: Lukács György, a magyar Tanácsköztársaság kulturális népbiztosa; Sármány Ilona: Az Osztrák-Magyar Monarchia képzőművészete a kutatások tükrében; Tóth Béla: Az építészet és a festészet fejlődése vagy stagnálása Szatmár-megyében. Művészetelméletek álláspontjairól, a technikai és stilisztikai változásokról-válságokról, fejlődésről, és levél Sisa Józsefnek;
Szentesi Edit: Zsámbék a magyar műemlékvédelemben; Haraszti Mihály: Adatok Charles Moreau (1760-1840) a herceg Esterházy család építészének életrajzához. Franciaországi évek. Bibó István: Építészeti szakkönyvek Magyarországon a 18. században. A magyar építészeti szakirodalom kezdetei. Vígh Péter: Középkori várak Nyugat-Szlovákia területén, és Nyugat szlovákiai várak történelmi adatai.
A CD adathordozón - Lővei Pál 2018-as ajándéka) a középkori Magyarország síremlékeinek katalógusa található, a 2018. március 28-i állapotában, 1930 oldalon. A katalógus szerzői Lővei Pál, Engel Pál, Radocsay Dénes, Varga Lívia.
Lővei Pál (1955-) az ELTE matematika és művészettörténet szakain végzett, majd 1979-től a műemlékvédelemben dolgozott tudományos kutatóként, elnöki tanácsadóként, végül tudományos referensként. 2013 óta a MTA Művészettörténeti Intézet tudományos tanácsadója, kutatási területei a középkori művészettörténet, síremlékművészet, középkori heraldika, pecséttan, műemlékvédelem, világkiállítások története. Többek között Pasteiner Gyula-éremmel, Forster Gyula-díjjal, és Ipolyi Arnold-éremmel tüntették ki.
Engel Pál (1938-2001) történész, középkorkutató, az ELTE történelem és könyvtár szakain végzett. Kezdetben az Egyetemi Könyvtárban dolgozott, majd 1968-tól a Magyar Posta Központi Szakkönyvtárának igazgatója lett. 1982-ben lett az OSZK tudományos főmunkatársa, majd 1988-tól a MTA Történettudományi Intézet középkori osztály vezetője. Kutatásainak középpontjában a középkori történelem, különösen Magyarország 14-15. századi története állt, még az 1970-es években kezdte el a magyar Zsigmond-kori oklevéltár elkészítését és rendszerezését, feltérképezte a 14-15. századi Magyarország hivatali rendszerét.
Radocsay Dénes (1918-1974) művészettörténetet tanult, majd 1941-től a Szépművészeti Múzeumban a Modern Képtárban dolgozott, 1952-től a Régi Magyar Gyűjtemény vezetője, 1970-től az Iparművészeti Múzeum igazgatója. 1964-ben a művészettörténeti tudomány doktora lett, kutatási területe főként a középkori Magyarország freskói, táblaképei, és faszobrai, könyveinek fontos része a témához kapcsolódó katalógus.
Varga Lívia (1949-2011) az ELTE BTK művészettörténet-francia nyelv és irodalom szakos hallgatója, 1978-tól dolgozott az MTA MKCS-nak, különböző munkakörökben, majd gyakornok, 1981–1985 között a Régi Magyar Művészeti Osztály tudományos munkatársa. 1977-ben egyetemi doktori címet szerzett, munkája a Művészettörténeti Füzetek sorozatban is megjelent, szerkesztői feladatokat is ellátott számos tudományos könyvprojektnél (A magyarországi művészet története II., Művészet I. Lajos király korában 1342-1387). Oktatói tevékenysége is jelentős, kutatási területe a középkori építészet és síremlék-művészet.
A katalógus bevezetője alapján: 2015 februárjában indult az OTKA PD 112126. számú, „Adatok az Árpád-kori művészet történetéhez” című posztdoktori kutatási program, mely a MTA Művészettörténeti Kutatóintézet Régi magyarországi művészeti osztályának munkáját támogatta. A csoport munkája keretében folytatódott „A középkori Magyarország síremlékei” katalógusának gyűjtő- és szerkesztő munkája.
A feldolgozás kiterjedt a középkori Magyar Királyság területére, valamint a Szávától északra eső szlavóniai területekre, vagyis Varasd és Körös vármegyékre, valamint Zágráb vármegyének a Szávától északra eső részére. Nem kerültek be a katalógusba a középkori Horvátország és Dalmácia területén található vagy ott előkerült, de például Zágrábban őrzött sírkövek, és kimaradtak a Szávától délre eső szlavónai területek.
A sírkövek helységnév szerint, ABC sorrendben találhatók, részletes leírással, adatokkal: származási hely (lelőhely, lelő-körülmények, őrzési helyek, állapot, anyag, méret megjelölésével, leírással, feliratok megadásával, datálással, vonatkozó irodalom megadásával, valamint a sírkő, síremlék alá egykor eltemetett személy életrajzával, családtörténeti adataival, és címertani megjegyzésekkel.
