Leírás
1981-től kezdve a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Intézet (korábban: Csoport) szerkesztésében, az Akadémiai Kiadó kiadásában kézikönyv-sorozat indult Magyarországi művészet, illetve Magyar művészet címmel. A nyolc kötetesre tervezett vállalkozásból három kötet jelent meg. További kötetek kézirataiból is sok elkészült, de egyik sem teljesen. A fond a 4. kötet kéziratait tartalmazza.
A fond a művészettörténeti kézikönyv 4. kötetéhez és az 5. munkacsoporthoz kapcsolódik (a 17–18. század barokk művészetéhez). A kötet végül nem jelent meg, szerkesztője Garas Klára, intézeti felelőse Galavics Géza volt.
Garas Klárától a Magyarországi barokk művészet című operatív tanulmány a tervezett művészettörténeti kézikönyvhöz több verzióban is fennmaradt, amelyben a periodizáció problémáit, a szerkezeti felépítést tárgyalja, és javaslatot tesz szerzőkre. A téma szinopszisa több változatban is elkészült, amelyekben a módszereket, szempontokat vázolja, problémákat vet fel, a periodizációt tárgyalja és a hiányok pótlására hívja fel a figyelmet. G. Aggházy Mária gyűjtése a barokk szobrászati illusztrációs anyaghoz a kutatás újabb eredményeit is bemutatja, és helység szerint, ABC sorrendben sorolja fel a műalkotásokat a történelmi Magyarországon.
Az iratanyag legnagyobb része az 1971–1982 közötti megbeszélésekről, munkacsoporti és intézeti vitákról, a szinopszishoz kapcsolódó problémák felvetéséről szól, főként jelentések, emlékeztetők és levelezések formájában. Az 1976–1980 közötti időszakot átölelő középtávú terv beszámolói is megtalálhatóak, mindegyik munkacsoport vezetői részéről. 1982-ből a kötet szerzőinek (Buzási Enikő, Cennerné Wilhelmb Gizella, Dávid Ferenc, Dobrovits Dorottya, Galavics Géza, Garas Klára, G. Győrffy Kata, Jávor Anna, Kelényi György, Koppány Tibor, Rózsa György) előadás sorozatáról vannak iratok. A fondban található még Galavics Géza és Éri Gyöngyi levelezése a Művészet Magyarországon 1780–1830 című, a Magyar Nemzeti Galéria és a Kutató Csoport 1980-ban rendezett közös kiállításához kapcsolódóan (amely a kézikönyv vonatkozó részének egyfajta előkészítése volt), valamint két kézirat is, a szerzők: Pusztai László (az adami márványoscsalád), és Kelényi György (építészet a 18. század végén). Galavics Géza németre fordított tanulmányának (Der Barock) egy része is megmaradt, Sisa József későbbi levelével együtt.
