Leírás
Az MKI-C-I-191 fondban lévő irat alapján: 1965-ben az MTA Művészettörténeti Bizottsága, a Művelődésügyi Minisztérium jóváhagyásával az országos távlati kutatási tervben központi feladattá tette a művészettörténeti összefoglaló munka (kézikönyv) létrehozását, melynek érdekében koordinálni kellett a különböző művészettörténeti kutatóhelyek munkáját, tevékenységét, tudományos tervét.
A fond a művészettörténeti kézikönyv 1985-ben megjelent, 7. kötetéhez kapcsolódó, az 1919-1945, azaz a két világháború közötti időszak művészetéről szóló számos tanulmány gépelt kéziratát tartalmazza az 1970-es évek első feléből. A kötet főszerkesztője Aradi Nóra, szerkesztője Kontha Sándor, intézeti felelőse Tímár Árpád volt.
Kontha Sándortól különlenyomatban (MÉ 1975/5) található a Magyar művészet 1919-1945 című operatív tanulmánya a tervezett művészettörténeti kézikönyvről, valamint ugyancsak tőle egy szinopszis a könyv korszakhatárainak kérdéséről, illetve egy tanulmány a kézikönyv szerkezeti vázlatáról, 1971-ből. Csap Erzsébet 1919-1945 között felállított budapesti (kerületek: I-XII., XIV., XX.), és vidéki emlékműveket (megyénként) gyűjtötte egybe.
A két világháború közötti korszak, azaz a 7. kötet munkatanulmányainak szerzőit és témáit P. Szűcs Julianna írta le. Az alábbi művészettörténészek kéziratai maradtak meg az iratanyagban, de az írások közül nem mind került be végül a kézikönyvbe: László Emőke (falikárpitművészet), Kontha Sándor (Beck Ö. Fülöp, Ferenczi Béni), Láncz Sándor (Egry József), Nagy Zoltán (Uitz Béla), Manga Jánosné (Dési Huber István), Mezei Ottó (művészetoktatás a korszakban), Mándy Stefánia (Vajda Lajos), György Péter (montázs), Koós Judith (bútorművészet), Kis Ákos (iparművészti gyűjtés a korszakban), Katona Imre (Iparművészeti Múzeum a korszakban), Forgács Éva (Kállai Ernő), Hegyi Lóránd (Korniss Dezső).
