Leírás
Szabó Júlia (1939-2004) művészettörténész, 1957-1962 között végezte el az ELTE művészettörténet és angol szakát. Ezt követően, 1962–69 között a Magyar Nemzeti Galériában a grafikai osztály muzeológusa, majd 1969-től az MTA Művészettörténeti Kutatócsoport, majd Kutatóintézet tudományos munkatársa volt. 1994–2004 között az MTA Művészeti Gyűjteményének is a vezetője, valamint a Művészettörténeti Füzetek sorozat szerkesztője 1971-2002 között. 1994-ben lett a művészettörténet-tudomány kandidátusa, korábban, 1985-ben pedig Pasteiner Gyula Emlékéremmel tüntették ki. Kutatási területe a 19. és 20. századi magyar, és egyetemes művészet volt.
A fond egy része a naiv művészethez kapcsolódik: főként katalógusok, aprónyomtatványok, fotók, negatívok, magazinok, levelezés (pl. a kecskeméti naiv művészeti múzeum kapcsán, 1977) található meg benne, különösen az 1960-as, ’70-es és ’90-es évekből. Nagy része a Naiv művészeti triennáléhoz köthető, ami 1966-ban volt Pozsonyban. A vegyes iratanyagon, és a témához kapcsolódó gépelt kéziratokon kívül fontos kiemelni, hogy a triennálé magyar vonatkozású részével Szabó Júlia volt megbízva, azaz ő levelezett a kiállítandó, közel 80 műalkotás kapcsán a tulajdonosokkal, készítette el a művek leíró kartonjait, és kísérte a műtárgyakat Pozsonyba, melyről jelentés is készült.
A fond egy másik része kb. 1987-1989 közötti vegyes iratanyag a Művészettörténeti Füzetek sorozat kapcsán. Ebben főként szinopszisok, lektori vélemények, Szabó Júlia szerkesztői észrevételei, az MTA Kiadóval való levelezés, iratok (az egyes kéziratokhoz kapcsolódóan, illetve az egyéb, korábbi könyvtervekről, kiadásokról, elmaradásokról, kérésekről stb.) olvashatók. A sorozatban megjelent néhány kiadvány gépelt kézirata és/vagy szinopszisa idegen nyelven, illetve az egyes kiadványokhoz kapcsolódóan egyéb iratok is megtalálhatók: Cs. Dobrovits Dorottya: Építkezés a 18. századi Magyarországon; Gervers-Molnár Vera: Sárospataki síremlékek; Koppány Tibor: A középkori Magyarország kastélyai; István Mária: Látványtervezés Németh Antal színpadán (1929-1944); G. Györffy Katalin: Kultúra és életforma a 18. századi Magyarországon.
A fond több részében található vegyes anyag a magyar avantgárd művészettel kapcsolatos, mint például Beöthy István műveiről fotók és egy levél Franciaországból, a magyar avantgárd művészet és előzményeinek kronológiája az 1880-as évektől 1927-ig, képjegyzék, levelezés, vegyes jegyzetek az Egry József emlékkönyvhöz, jegyzetek, fénymásolt katalógusok Mondrianról és Mattis-Teutsch Jánosról, valamint a szerb avantgárdról egy hosszú tanulmány, 35 darab színes nyomat a magyar aktivizmus művészeinek műveiről, és vegyes anyag Kassák Lajosról, Gulácsy Lajosról, Frantisek Kupkáról, Bortnyik Sándorról. Ehhez kapcsolódik Hubertus Gassnerrel folytatott levelezése egy később megvalósult kiállításról, mely a Bauhaus magyar művészeiről szólt (1980-as évek közepe), valamint egy tanulmány gépelt kézirata Szabó Júliától.
Mások tanulmányai, opponensi vélemények, jegyzetek, gyűjtések, a Magyar Nemzeti Galéria egyes kiállító termeinek alaprajza, bibliográfiák, vidéki múzeumok tárgylistája (Zalaegerszeg, Szekszárd), gépelt kéziratok, levelek mellett megtalálható még Szabó Júlia beszámolója a volt NSZK-beli tanulmányútjáról (1985 április-május), egy fondregiszter, melyben kézzel és géppel írt vegyes anyag található, valamint Ferenczy Károly műveiről adatgyűjtés. Megtalálható még az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet Adattárának anyagából ABC sorrendben művészekről, és műveikről való adatgyűjtés, illetve adatszolgáltatásról jegyzék, jegyzetekkel, levelekkel, tematikus gyűjtésekkel együtt.
A fondban található továbbá Szabó Júlia: Minerva és Pannónia. A Magyar Tudományos Akadémia és a XIX. századi képzőművészet című katalógus gépirata, mellékletekkel, bevezetővel, és Vörös Károly lektori jelentésével (1992).
