Leírás
1981-től kezdve a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Intézet (korábban: Csoport) szerkesztésében, az Akadémiai Kiadó kiadásában kézikönyv-sorozat indult Magyarországi művészet, illetve Magyar művészet címmel. A nyolc kötetesre tervezett vállalkozásból három kötet jelent meg. További kötetek kézirataiból is sok elkészült, de egyik sem teljesen. A fond a 3. kötet kéziratait tartalmazza.
A fond a művészettörténeti kézikönyv 3. kötetéhez és az 4. munkacsoporthoz kapcsolódik, az 1470–1630 közötti időszakot öleli fel. A kötet végül nem jelent meg, eredetileg Radocsay Dénest (1918–1974) jelölték ki szerkesztőnek, intézeti felelőse Feuerné Tóth Rózsa (1928–1985) volt, akinek elhunyta után nehéz helyzetbe került a kötet. Ekkor javasolta levélben Marosi Ernő Végh János alkalmazását Aradi Nórának, a Kutató Csoport vezetőjének. A kötet szinopszisát még Radocsay Dénes írta meg, és 1983-ban készült el Entz Géza operatív tanulmánya (klny.).
Tanulmányok, gépiratban: Feuerné Tóth Rózsa (Mátyás a műpártoló mecénás, kora reneszánsz kutatástörténet), Zlinszkyné Sternegg Mária (reneszánsz intarziaművészet, Corvinák), Csernyánszky Mária (szakrális textíliák 1470–1541), Galavics Géza (bevezetés, késő reneszánsz művészet kutatástörténete), Bodné Bobrovszky Ida (reneszánsz iparművészet kutatástörténete), Entz Géza (magyar történeti áttekintés, 1470–1541), valamint a magyarországi későgótikus művészet európai helyzete, a reneszánsz terjedése, Marosi Ernő kutatástörténeti áttekintése, összefoglaló táblázata, bibliográfiák.
További tanulmányokat írt: Balogh Jolán (Erdély művészete, 1541–1630), Borsos Béla (későgótikus és reneszánsz üvegművészet 1470–1541, bibliográfia), Gerő Győző (magyarországi török művészet, építészet kutatástörténete), Fehér Géza (török művészet, iparművészet, hatása), Lővei Pál (műgyűjtés, királyi reperezentáció), Entz Géza (késő gótikus építőműhelyek egyházi, világi működése; városi mesterek, műhelyek, munkaszervezet; városok, szerzetesrendek művészetpártolása), Koroknay Éva (reneszánsz könyvkötések ornamentikája, fotókkal), Prokopp Mária (Falkép korpusz, 14–15. század: ABC sorrendben tájegységek szerint), Eisler János (külföldi elbeszélő forrásokban a magyarországi művészet), Hajnóczy Gábor (reneszánsz építészeti traktátusok magyar könyvtárakban).
„Áttekintés: Emlékek, műfajok, stílusok, 1541–1630” tanulmányok írói és témájuk: gépelt képjegyzék 89 oldalon, Koppány Tibor (VI. fejezet, Művészeti élet 1541–1630 között, 41 oldalon; VII. fejezet: Műfajok, stílusfejlődés, emlékek 1541–1630 között, 83 oldalon), Dávid Ferenc (Városi építkezések 1540–1640), Székelyföld építészete (75 oldalon, n.n.), Hosszú Lajos (pénz és az érem, 1541–1630), Soltész Zoltánné (könyvdíszítés 1541–1630), H. Kolba Judit (magyar ékszerművészet, ötvösség), Weiner Mihályné (ónművesség 1541 után), Szilágyi András (leíró jegyzék a 14–16. századi ötvösművekről, ötvösművészet 1500–1550), Lovag Zsuzsanna (bronz-, vas-, rézművesség 1470–1630), Rozsondai Marianne (könyvkötő művészet 1470–1630), László Emőke (magyar viselet 1470–1541).
1983 márciusában a 3. kötet bevezető fejezeteinek szakmai vitája, a szerkesztés előtt álló kéziratokról is szó esett, 1983 augusztusában az V. fejezet vitája. Vitaülések 1981-ben, és 1985-ben: ekkor volt a megbeszélés a kötet 1986-os, remélt lezáráshoz.
További kéziratokat írt: Bodor Imre (fegyverművesség 1470–1630, pecsétek), Voit Pál (kerámiaművészet, késő gótikus és reneszánsz festett famennyezetek és karzatok 1470–1630), Sternegg Mária (bútorművészet), Roth Viktor (gótikus fabútorok Erdélyben), Irásné Melis Katalin (reneszánsz kályhák), Bertalan Vilmosné (gótikus, reneszánsz padlótéglák), Entz Géza (Gótikus építészet 1470–1541), Eisler János (Lőcsei Pál), Eszláry Éva (késő gótikus és reneszánsz falfestészet), Varga Lívia - Lővei Pál (síremlékművészet 1470–1541, bibliográfiával), Török Gyöngyi (szárnyasoltárok, 1470–1500), Végh János (táblaképfestészet 1500-1541, faszobrászat), Huszár Lajos (éremművészet 1470-1541), Csernyánszky Mária (magyar viselet 1470–1541), Mikó Árpád (reneszánsz szobrászat, kőfaragás Mátyás király udvarában).
Munkatanulmányok: Horváth Alice, Juan Alberto Cabello, Eszláry Éva, Détshy Mihály, Entz Géza, László Csaba, Feld István, Koppány Tibor, Feuerné Tóth Rózsa, Zentai Loránd.
Fotójegyzékek, képjegyzékek, javaslatok.
Éves jelentések (1973, 1984), munkaértekezletek, felolvasó ülések (1974), adminisztratív levelezések a szerződésekről, megbízásokról (fotólista, jegyzések, stb.), részben az Akadémiai Kiadóval. Szakmai levelezés, továbbá vegyes iratok, jegyzetek, feljegyzések.
