Betűrendes cédulakatalógusok

A C-I-es gyűjteményben található irategységek (fondok) jelentős részéhez Betűrendes névmutató áll rendelkezésre. A cédulák abc szerint, azon belül fiókonként kutathatók. A betűrendben a rövid és hosszú magánhangzók (pl. a–á) nincsenek megkülönböztetve és a többjegyű mássalhangzók a betű második jegye szerint következnek (pl. Corot→Csók→Cuyp→Czóbel). A jelzet mutatja, hogy a név mely fond mely dokumentumában fordul elő. Két részből áll: egy hosszabb fondszámból és egy tételszámból („pl. „MDK-C-I-17/123 6”). A fondszám négy, kötőjellel tagolt részből tevődik össze: az intézmény nevének rövidítése (MDK = Művészettörténeti Dokumentációs Központ / MKCS = Művészettörténeti Kutatócsoport / MKI = Művészettörténeti Kutatóintézet) – az Intézeten belül az Adattárat jelző „C” - az Adattári alegységre utaló római I-es – a fond sorszáma. Ezt követi a tételszám, amelyhez esetenként további oldal-, lap-, vagy sorszám is járul. Tehát a példánk szerinti név Lyka Károly művészettörténész hagyatékában (MDK-C-I-17), annak 123. számú dokumentumában, a 6. oldalon szerepel.

A C-II-es, illetve C-III-as gyűjtemény rövidebb terjedelmű, sorszámozott tételekből áll, amelyekhez Betűrendes név- és tárgymutató készült. A cédulákon a gyűjteményi alegység megnevezését („MDK/MKCS-C-II”, illetve „MDK-C-III”) a tétel sorszáma követi.