Leírás
Az MKI-C-I-191 fondban lévő irat alapján: 1965-ben az MTA Művészettörténeti Bizottsága, a Művelődésügyi Minisztérium jóváhagyásával az országos távlati kutatási tervben központi feladattá tette a művészettörténeti összefoglaló munka (kézikönyv) létrehozását, melynek érdekében koordinálni kellett a különböző művészettörténeti kutatóhelyek munkáját, tevékenységét, tudományos tervét.
A fond a művészettörténeti kézikönyv 1981-ben, két kötetben megjelent, 6. kötetéhez, és a 8. munkacsoporthoz kapcsolódó, az 1890-1914 közötti művészetről szóló számos tanulmány gépelt kéziratát tartalmazza, valamint a kötethez kapcsolódó adminisztratív iratokat. A kötet főszerkesztője Aradi Nóra, szerkesztője Németh Lajos, a szerkesztő munkatársa Bernáth Mária volt, a képszerkesztő Beke László.
A fond első két kötegében található gépelt kéziratokat a következő művészettörténészek írták: Dózsa Katalin (városi viseletkultúra), Hann Ferenc (Csontváry gácsi évei), Lukács Lajosné Kovásznai Viktória (kiállítási intézmények: Könyves Kálmán Műkiadó Rt. Szalon, Művészház, Nemzeti Szalon), Borghida István (Ferenczy József temesvári honfoglalása), Mendöl Zsuzsanna (formatörekvések és ornamentika az építészetünkben, Lechner Ödön), Koós Judit (Horti Pál, textilművészet, Kozma Lajos, halasi csipke, ötvös- és fémművészet, üvegművészet), Gábor Eszter (késő eklektikus építészet, Steindl Imre), Szabadi Judit (Vaszary János), Éri Istvánné (a századforduló művészete), Baktai Júlia (századforduló művészeti közélete feldolgozásához díjak, ösztöndíjak, vásárlások, műlapok, választmányi jelentések, visszautasított anyag); valamint Gellér Katalin és Keserü Katalin gödöllői művésztelepről írt kiállítási katalógusa, és fotók szegedi műemlékekről (Reök Palota, temető).
A 3. kötegben található a Nagybánya fejezet (187 oldalon), Bernáth Mária írása Rippl-Rónai Józsefről, és Passuth Krisztina a Nyolcak művészete (108 oldalon, több változat és duplum)., tartalomjegyzék változatok, szerkesztői tájékoztatók, lektori összefoglalók, egyedi nyilvántartó lapok, szerződések, megbízások, feljegyzések, kifizetések, fizetési kimutatások (1977-82), levelezés az Akadémiai Kiadóval, és írókkal, fotósokkal, csúszásokról, elmaradásokról, emlékeztetők, a 6. kötet tapasztalatainak megbeszélése (jegyzőkönyv, 1980), meghívók a kötet bemutatójára, levelek Aradi Nórától szakmabelieknek.
A 4-9. kötegek gépelt kéziratai: korszakhatárok kérdései, a könyv bevezetője (n.n., 104 oldal), duplumok, az alábbi szerzők és témák: Beke László (fotó), Sármány Ilona (bútorművészet a historizmus korában, népművészet, parasztság művészete), Németh Lajos (Csontváry Kosztka Tivadar), Dercsényi Balázs (műemlékvédelem), Tímár Árpád (korszak művészettörténet-írása, műkritika, műkritikusok), Cifka Péter (Ferenczy István), Nagy Ildikó (szecessziós és szimbolista plasztika), Koós Judit (historizáló és eklektikus iparművészet, belsőépítészet, bútorművészet, szecessziós iparművészet), Vámossy Ferenc (építészet), Povázai Lívia (magyarországi plakát kialakulása, fejlődése), Aradi Nóra (Tanácsköztársaság, Mednyánszky László), Kathy Imre (különféle hatások alatt dolgozó építészek), Egri Mária (Alföld megjelenése a képzőművészetben), Szíj Béla (Gulácsy Lajos), Jurecskó László (művészetelméleti és kultúrpolitikai viták, Lippich-, Tisza-, művészeti nevelési vita), Nagy Ildikó (progresszív törekvések, képviselőik, érem és plakett, Vedres Márk, Ferenczy Béni, kisplasztika), Láncz Sándor (Egry József, Nagy Balogh Tamás), Gellér Katalin (magyar grafika, plakátművészet, Róth Miksa, könyvművészet, illusztráció, Nagy Sándor, Gödöllői művésztelep), Telepy Katalin (kecskeméti művésztelep), Keserü Katalin (gödöllői művésztelep, Körösfői Kriesch Aladár, Zsolnay gyár), Tirnitz József (Sopron város rajziskolája írásos dokumentumai), Passuth Krisztina (Neósok). Gellér: Dudits Andor, Zichy Mihály, Lotz Károly, Than Mór – életrajzok; Dercsényi Balázs: Műemlékvédelem a szfordulón 1972-1919.
A 9. kötegben található Szíj Béla kézzel írt levele Németh Lajosnak, Hollósy Simon és Csók István képei kapcsán; lektori vélemény Kubinszky Mihálytól, Komárik Dénestől, Végvári Lajostól; Németh Lajos összefoglalója a lektori véleményekről; főszerkesztői megjegyzések Aradi Nórától; lektori észrevételek Molnár Lászlótól, valamint problémák, megjegyzések, szerkesztői nyilatkozatok.
A 10. kötegben Láncz Sándor (Nagy Balogh János, Egry József), Szabó Júlia (aktivisták művészete) írásai, bevezető tanulmány Németh Lajostól (korszakhatárok kérdései, történeti művészeti háttér, 104 oldalon). A 11. kötegben duplumok mellett Ács Piroska szakdolgozata (A vizuális kultúra részproblémái a századfordulón), a 12. kötegben ennek munkatanulmánya, Németh Lajostól a kötet szerkezeti vázlata, módszertana, és Egri Mária (Millenniumi építkezések Budapesten, fotókkal), Ruzsa György (összeállítások Nagy Sándorról, gödöllői művésztelepről, Körösfői Kriesch Aladárról), Telepy K (szinopszis Nagybányán működő festőkről), Valkó Arisztid (Nemzeti Szalon működése, Ferenc József koronázási jubileum-díj) írásai.
A 13-14. köteg tanulmányai: Kathy Imre (korszerű nemzeti építészet, Lajta Béla, Medgyaszay István, Toroczkai-Wigand Ede, Árkay Aladár, Kós Károly, „Fiatalok”, 208 oldalon), Földiné Dózsa Katalin (Színház, díszlet), Ruzsa György (KÉVE Művészcsoport, Szablya-Frischauf munkássága), Szíj Béla (Mokry-Mészáros Dezső, Aczél Henrik Emil, Batthyány Gyula), Vámossy Ferenc (magyar művészek külföldi akadémiákon, építészetelmélet, művészeti oktatás helyzete).
A 14. kötegben a kézikönyv próbaszedése, tipo tervek, irodalomjegyzék, kötetszerkesztői ügyrendek, utasítások, emlékeztetők 1979-ből, korábbi beszámolók a kézikönyv köteteinek előkészületeiről, munka ütemezéséről 1975-77 között.
