Kulcsszavak

Fondjegyzék: MDK-C-I-18



  • MDK-C-I-18

  • Cím
    Bokros Birman Dezső szobrász hagyatéka
  • Mennyiség / Proveniencia / Dokumentumtípusok, évkör
    Tételszám: 588, 5 köteg / Vétel, 1965; ajándék, 1967 / Rajz, kéz- és gépirat, jegyzetfüzet, levelek, nyomtatványok, plakát, könyv, fényképek, személyes iratok, számlák, határozatok, költségvetés, 1908-65
  • Leírás
    Bokros Birman Dezső szobrászművész (Újpest, 1889 - Budapest, 1965) az expresszionizmus egyik leghatásosabb magyar képviselője. 1911-től 3 évig Párizsban élt. 1919 után emigrált és 1920-tól Berlin, Bécs, Párizs, Erdély majd 1926-32 között Pozsony voltak fő állomásai vándoréletének. Berlinben Herwarth Walden révén kapcsolatba került a Der Sturm körével s annak magyar résztvevőivel. 1914-től kiállítóművész, 1922-ben Berlinben, 1948-ban Párizsban volt kiállítása.
    A fond első 59 tétele tartalmazza kézzel és géppel írt, jórészt publikált önéletírásait, köztük német nyelvűt is (18/31), továbbá művésztársairól (Csontváry Kosztka Tivadar, Kassák Lajos, Nagy Balogh János, Nemes Lampérth József ) szóló visszaemlékezéseit. Életének jelentősebb fordulatairól, külföldi tartózkodásairól, ezekkel kapcsolatos művészeti gondolatairól jegyzetfüzeteiből kapunk képet (pl. 18/3 Pozsonyi tartózkodása, 18/19 Római útja, 18/20 Peru művészete). Néhány tanulmánya és előadása művészetírói próbálkozását reprezentálja: pl. Korok művészete és a társadalom (18/1), Gondolatok a festészetről (18/2), ez utóbbi franciául is (gép- és kézirat). Izgalmasak saját művészi problémáit bemutató írásai: pl. az 1929-es Don Quijote szobor keletkezéstörténete (18/21). A fond második nagy egységét az 1945 és 1965 közötti időszakból származó hivatalos és magán levelezése (18/59-540) alkotja, melyben kiállításaival kapcsolatos ügyiratok, műtárgyjegyzékek (18/328), néhány - levélformában hozzá eljuttatott - kritika is található. A levélírók között van Gegesi Kiss Pál, Kassák Lajos, Bán Béla, Mihályfi Ernő, Szegi Pál, Füst Milán, Köpeczi Béla, Major Máté, Kaesz Gyula, Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Remsey Jenő. Keleti Artúr portréjának történetét írja le egy gépiratban (18/541). Ebben az egységben találjuk személyes iratait, valamint az 1948-as párizsi kiállításának plakátját (18/583).
  • Irodalom
    Bokros Birman Dezső szobrász önéletírása, Budapest, Amicus, 1928; Bokros Birman Dezső: Önéletrajz, Budapest, Amicus, 1949; Bokros Birman Dezső önéletrajza, levelezése, művei (bev. és szerk.: Kontha Sándor), Budapest, 1974
  • Feldolgozó
    Bánóci Zsuzsa